ápr
29

2000 km és 2 verseny 

Írta: egyse
2000 km és 2 verseny Úgy alakult, hogy egy hétvégén két olyan rc verseny is megrendezésre került, amire érdemes volt elmenni.

Az egyik Linz, mert jövőre itt lesz a Világbajnokság, a másik Split, mert itt kemény körülmények között tudunk készülni a horvátok havi rendes versenyén. A szerencse az volt, hogy a Linz-i verseny pénteken volt, míg a Split-i szombat és vasárnap. Mindössze a szükséges 2000 km leautózása volt aggasztó. Illetve inkább a Honda Civic belső tere, ahova három hajót és embert szerettünk volna bezsúfolni. Nem csak szerettünk volna, hanem meg is tettük és a helyzet jobb volt a vártnál.



Az első 400 km nem okozott gondot és csütörtök délután megérkeztünk a Pichlingersee-re, ahol rögtön az a jó hír fogadott minket, hogy a 10es osztályban magyar győzelem született és Ifj. Csóka László maga mögé utasítva az osztály aktuális világbajnokát nyerte a versenyt.



Ez rendesen felvillanyozott minket és jó nagy adag rántott csirkével készültünk a pénteki napra.

Pénteken 32 indulóval kezdődött a verseny, ahol igen lassan melegedtem bele. Oly annyira nem éreztem a dolgot, hogy a végén a harmadik helyemnek is nagyon örültem, ami nem nevezhető rossznak. De ezen a hétvégén semmiképpen nem én voltam kis, három fős csapatunk legjobbja. Pénteken például Szathmári Miki hihetetlen négy utolsó futamot produkálva végzett a 6. helyen. Forrai Csaba sajnos technikai gondokkal küzdött és végül jó néhány futamot ki kellett hagynia. Ilyen szempontból ez az eset a hétvége további részére a szerencse előfutára volt, hiszen kölcsönhajóval végre versenyképes volt a horvátoknál.



Az éjszaka az utazással telt és nem túl fitten hajnali háromkor kerültünk ágyba már a dalmát városban.

Reggel időben felkelve le is támolyogtunk a klubba, ahol nem volt senki! Merthogy, mint késöbb kiderült. Pénteken ugyan az interneten jelezték, de az már nem jutott el hozzánk, hogy csak egykor lesz verseny.... Uh, pedig ránkfért volna némi alvás még. Na mindegy. Nyugis délelött, kis pihi, evészet, majd ismét a klub.



Amit nem tudtam (az időpont módosításon kívűl), hogy a város kellős közepén van a verseny. Balra a sétány, jobbra a klubbok, szembe a hatalmas utasszállító cruiserek. Jó hangulata volt az egésznek. Nagyon sok néző, akik időnként picit zavaróak voltak, de általában odafigyeltek a mozgásunkra. Nekem hosszú ideje kedvenc horvát városom Split, nem tudnám egész pontosan megfogalmazni miért, de mindig magával ragad a hangulata. Még most is, pedig rendesen szét van túrva. Egyszóval nem kellett csalódnom.

A nap további része sajnos szinte végig semmittevéssel zajlott. Éppen két futamra volt szél és éppen nem sikerült két rajtnál többet teljesíteni, mert valami megomlott a hajó elektronikájában. Hiába no, technikai sport. Csaba jól kezdett. A sajátjánál sokkal gyorsabb, de a horvátokhoz képest még lassú hajója ellenére is szépen ment az első két futamban megalapozva a jövőt az új hajóval.



Aznap este még remek étkezés is várt minket. Faszénen sütött hús. Mindenféle pác nélkül rozmaringgal? ágyazva remek volt. Még a csevapcsicsi is hasonlóan készült, de sajnos a végén készült kolbászokra már nem maradt hely.



Másnapra maradt a lényeg, bár rosszul kezdődött. Csöpögő eső, hideg, szélcsend. Jaj ha ez is a szombatihoz hasonló nap lesz, akkor rendesen ráfaragtunk!



De nem! Hamarosan kisütött a nap és a szél is megjött. A 23 versenyző még hat futamot tudott két csoportban vitorlázni remek időben. Ráadásul a versenyrendszer miatt és a pillanatnyi formám miatt szinte mindne alkalommal feljutottam az A csoportba, de ott egy alkalom kivételével nem sikerült megragadni. Egyszóval a hat futam számomra valójában tíz volt.

A végelszámolásánál elöször fordult elő, hogy nem én végeztem a legjobb magyarként, hanem Forrai Csaba. Pedig neki is volt egy betli futama, amikor kivágták korai rajtért egy harmadik helyről. Szóval alakul, erősödik kis csapatunk.



De nézzük csak a különbségeket. Két világszervezet egy-egy versenyén voltunk túl ezen a hétvégén. Mint a saját helyezéseinken is látszik, nem ugyan azok az erőviszonyok. Az ISAF oldal jóval erősebb. Pedig itt csak egy horvát versenyről volt szó, míg a Pichlingersee-n a NAVIGA osztályok eleje is megjelent. Ami jól látszik. A NAVIGA egyértelműen az amatőr liga. Nem csak a versenyzők hozzáállása miatt is, hanem a versenyrendezés és bírók szinvonala miatt is. Ez nem baj illetve nem lenne baj, de elég komoly felfuvalkodottság jellemzi a szakág vezetőit. Ez meg nem vezet sehova. Előnybe részesítik a különböző kiegészítő és plusz szabályok felállítását ahelyett, hogy a bíróképzést erősítenék. Ugyan akkor kissé lenézőek kifelé. A sport vezetése osztrák, a Világbajnokság rendezői osztrákok. Nem kérdés, hogy komolyan össze kell szedni magunkat, ha jó eredményt akarunk elérni jövőre. Elég lejtős a pálya és nem felénk. Nem véletlen, hogy a horvátokhoz járunk inkább felkészülni.

Ugyan akkor persze a másik oldal sem tökéletes, de az biztos, hogy a szemlélet teljesen más. Itt sportként kezelik az rcvitorlázást. Szigorú szabálytisztelet és kemény képzett bíráskodás jellemzi. Ott már rájöttek egy igazságra a bíróképzés terén. Az rc annyival gyorsabb és az események annyira sűrűn történnek, hogy egy bíró, ha fejlődni akar elmegy bíráskodni egy rc versenyre. Ez jó a bíróképzésben és jó a modellvitorlázásnak. Véleményem szerint itt különösen fontos a képzett versenybíró. A horvátok az elmúlt évben letarolták a világot az IOM osztály Világbajnokságán. Elhozták az 1,3,5,8,12. helyeket. Ennek természetes következményeként az idei évben kilazult náluk a fegyelem. Könnyen elképzelhető, hogy már idén meg is fog a teljesítményükön látszani. Ezt szerencsére ők is látják és már felmerült náluk a kérdés. Gondolom hamarosan megoldást találnak rá. Ugyan akkor az egész IOM osztály sokkal jobban funkcionál, mint a NAVIGA oldali párja. Túl vagyok azon az időszakon, hogy mindent jónak találjak itt, de azt látom, hogy szakszerű javaslatok születnek és a pöffeszkedés helyett az osztály megpróbálja magát a lehető leghatékonyabban működtetni.

Félreértés ne essék, de annak ellenére, hogy engem a víz ver a NAVIGA hozzá nem értésétől, azt gondolom, hogy ilyennek is kell lennie. Sokaknak jó játék, még ha ezt lehet jobban is csinálni.



Lényeg a lényeg, hogy túl vagyunk egy kemény hétvégén, ahol minden előnyével és hibájával együtt szembe találkoztunk mindkét szervezet dolgaival. Sokat tanultunk és szemmel látható kis csapatunk fejlődése. Az mindenképpen előnyünkre válik, hogy rendszeresen játszunk a világ legerősebb rcversenyzői között, ráadásul mindig gyönyörű helyeken.



A tavaszi felkészülésünkből már csak egy nagy verseny van hátra május közepén, szintén Splitben, ahol olyan ebben a sportban sikeres versenyzökkel mérhetjük össze magunkat, mint Graham Bantock, vagy Martin Roberts.

(www.sailing.hu)

 


egyse