okt
07

Cseh Tornado Bajnokság, női szemmel 

Írta: egyse
Cseh Tornado Bajnokság, női szemmel A Gábor által szervezett „hajós kirándulásainkról” általában a pakolásról, cipelésről, szerelésről, hosszú utazásokról, és egy kis veszekedésről maradnak bennem emlékképek.

Ezúttal azonban, majdnem másképp történt.



Október első hétvégéjén a Dél Csehországi Lipno tónál jártunk. No, persze nem azért, mert így akart nekem kedveskedni, és elvitt nyaralni. Azért utaztunk oda, mert a Lipno tó partján fekvő Kovářovban rendezték meg az idei Cseh Tornádo Bajnokságot.



Késő éjjel érkeztünk meg, szörnyen fáradtan (én többek között azért is voltam olyan nyúzott, mert az egész utat végigizgultam, mivel a Gábor elvesztette az utánfutója rendszámtábláját, és úgy gondolta, hogyha egy alkoholos filccel felírja a rendszámot, az senkinek nem fog szemet szúrni). Szóval egy kis bolyongás után, meg is érkeztünk Kovářovba. Ahogy kanyarodunk le a kikötőhöz vezető útra, legalábbis reméljük, hogy ez az út vezet oda, egy fickó kiszalad a helyi kocsmából, hogy üdvözöljön, és útba igazítson minket. Első jó pont!



A kikötőből aznap este nem sokat látunk, korom sötét van. Mikor Gábor és Öcsi (a tizenhárom éves Tornado kormányos) letesznek róla, hogy még aznap este összeszereljék a hajót. Majd holnap reggel korán felkelnek. Én kicsit szkeptikus vagyok a korán keléssel kapcsolatban, bár az is igaz, hogy Gábor igen meglepő dolgokra képes, ha a vitorlázásról van szó.

Második jó pont, hogy körülbelül 300 méterre belebotlunk egy turistaházba, ahol fejenként 300 Koronáért (körülbelül 3000 Forintért) kapunk egy jó kis szobát,legnagyobb örömömre saját fürdőszobával, ingyen wi-fivel, és reggelivel.



Másnap korán reggel a fiúk összeszerelik a hajót. Mint később kiderül, felesleges volt a nagy sietség, egész nap szellő se rezdül, tükör sima a víz. Este ötig reménykednek, hogy mégis lehet futamot rendezni. Nem lehetett. Közben azért kellemesen telt az idő, ugyanis a kikötői klubhelységben található egy közösségi sörcsap, amit mindenki maga kezelhet, és kis cetlikre kell vonalkákat húzni, hogy ki mennyi sört ivott. Egyikünk se nagy sörös, de ez a sör nagyon ízlik, még Öcsi-nek is. Kicsit aggódom is emiatt, mégiscsak kiskorú, de ez szemmel láthatólag senkit se izgat rajtam kívül, és hát úgy tűnik, nem most iszik először életében, mert elég jól bírja.

A kandallóban ropog a tűz, előkerül egy gitár is, meg egy egérfogó, amiben szerencsére nincs egér. Rajtunk kívül még 7 egység van, ebből kettő német, a többi cseh. Mindenki nagyon kedves, úgy tűnik, hogy örülnek, hogy itt vagyunk, a hangulat családias.



Este ugyanez folytatódik a kocsmában, csak ezúttal van csapos, és nincs egérfogó.



Másnap délutánra megjön a szél, én a partról figyelem a futamokat, de nem sokat látok, úgyhogy a róluk szóló élménybeszámolót meghagyom Gábornak és Öcsi-nek. Este megint sörözés és grillparti, de mindenki elég fáradt, úgyhogy hamar elmegyünk aludni. Itt meg kell jegyeznem, hogy nem könnyű két fiúval egy húsz négyzetméteres szobában együttlakni. Az ősszes ruha a földön, minden tiszta homok és víz,és hát a szagok se a legjobbak…….



Vasárnap megint szélcsendesen indul a nap, de később feltámad a szél. Ezúttal a rendező motorosról követhetem nyomon az eseményeket. Nagyon hideg van, de szerencsére van rumos tea, ami kicsit felmelegít. Gábor és Öcsi keményen küzdenek, és derekasan helyt is állnak. Gábor szokás szerint elég „izgatott”, ami minden egyes manővernél hangos üvöltésekben nyilvánul meg. A motorosban a csehek mosolyogva ingatják a fejüket. Mint az olaszok, olyanok- mondják. Kicsit sajnálom a Öcsit, én már rég sírva fakadtam volna a helyében, de ő sokkal edzettebb nálam. Úgy látszik vitorlás körökben ez normális.

A futamok után gyors eredményhirdetés. Van egy kis tanácstalanság, mert a Cseh Bajnokságot egy német egység nyerte, és a rendezők nem tudják, hogy mihez is kezdjenek ezzel. Végül ez is megoldódik: a versenyt a németek nyerték, a Bajnokságot viszont az őket követő cseh egység. Öcsiék az ötödik helyen végeznek. Azért azt hozzá kell tenni, hogy egy ponttal maradtak le a negyedik helyről. (első futamban rossz helyre futottak be, eközben elment egy hajó, ha ezt nem rontják el, a 4. helyen végeznek)

Ezután már csak a hajópakolás, búcsúzkodás marad hátra, és már indulunk is haza. Persze azért a veszekedés se marad el, hazafelé eltévedünk Bécsben, Gábor hisztizik, én meg szokás szerint megsértődök, Öcsi inkább hallgat a hátsó ülésen. Szerencsére már régóta ismerjük egymást, tudjuk, hogy másnapra elmúlik.



És, hogy miért is volt ez az utazás jobb, mint a többi. Hát azért mert Lipno igazán szép hely, csupa erdő, csupa hegy, csodálatos kastélyok, és szép városok vannak a környéken, az emberek kedvesek, barátságosak, és a sör nagyon finom.





Varga Júlia



ui:

Jövőre is megyünk!

 

www.sailing.hu


egyse